Csíkszentmihályi Mihály, a neves magyar származású pszichológus hosszú éveket szentelt annak, hogy sikeres, kiemelkedő teljesítményű személyek életét, jellemzőit vizsgálja. 2009-ben magyarul is megjelent kreativitásról szóló könyve, melyben egy újszerű elgondolást ismertet: a kreativitás rendszerelméletét.(Erről bővebben itt olvashatsz).
Könyvének egyik izgalmas fejezetében arról ír, milyen a kreatív személyiség. Csíkszentmihályi szerint nincs olyan sajátos vonáskészlet, amellyel rendelkezni kell ahhoz, hogy valaki kreatívvá válhasson (erről egyébként erősen megoszlik a kutatók véleménye). Lehet valaki boldog és extravertált, vagy élhet szerzetesi életmódot, lehet kellemes társasági ember és mogorva remete is: a lényeg, hogy a személy a rendszerelmélet „szabályai szerint játsszon”.
Ettől függetlenül Csíkszentmihályi kiemel néhány olyan tényezőt, ami valószínűsítheti a kreatív sikert. Az első fontos vonás valamiféle genetikai prediszpozíció, mely érzékenyebbé teszi a személyt egy adott tartományra. A második, rendkívül fontos és általános jellemző az átlagosnál nagyobb mértékű kíváncsiság, a folyamatos érdeklődés, rácsodálkozás a dolgok mikéntjére. A tapasztalok iránti nyitottság elengedhetetlen feltétele az újszerű felismeréseknek. A tartományhoz való hozzáférést említi harmadikként, mely nagymértékben külső tényezők (családi háttér, anyagi lehetőségek, szerencse) által meghatározott. Természetesen vannak olyan személyek, akik a rossz körülmények és akadályok ellenére is kiharcolják maguknak a szükséges feltételeket. Negyedik elem a szakértői körhöz való hozzáférés, mely szintén nagymértékben függ személyen kívül álló okoktól. (Ha néhány itt említett fogalmat homályosnak érzel, olvasd el a bővebb cikket Csíkszentmihályi teljes elméletéről).
A képen Hiromi Uehara, virtuóz zongoraművész
Bár Csíkszentmihályi vonakodik attól, hogy csak a kreatív emberekre jellemző általános jellemvonásokat tárgyaljon, tapasztalatai alapján leginkább a komplexitás az, amiben eltérnek az átlagos emberektől. Olyan gondolatokat és viselkedést tudnak ötvözni magukban, amelyek a többi embernél általában elkülönülnek egymástól. A kreatív személy képes a helyzet kívánalmaitól függően rugalmasan váltani az egyes szélsőségek között, és ennek ellenére nem válik a viselkedése bizarrá, szélsőségessé vagy kiszámíthatatlanná. Ezek az ellentétes pólusok integrálódnak a személyiségükben, énazonosak, nem okoznak belső konfliktust. Csíkszentmihályi 10 ellentétes vonáspárt taglal, ami szerinte különösen jellemző a kreatív személyekre.
1. A kreatív személyeknek sok energiájuk van,tevékenyek és aktívak, de tudnak lazítani, pihenni is. Erejüket saját belső ritmusuk, és a körülmények által támasztott igények szerint rugalmasan tudják beosztani és szabályozni.
2. A kreatív személyek általában egyszerre okosak és naivak. Az intelligencia egy bizonyos szintje úgy tűnik elengedhetetlen feltétele a kreatív teljesítménynek, ez a határvonal kb. 120 IQ pontnál húzható meg. A kreatív személy képes a divergens és a konvergens gondolkodásra egyaránt. Naivitás alatt a dolgokra való rácsodálkozást, nyitottságot, gyermekiességet érti Csíkszentmihályi, mely szerinte szintén ezen személyek sajátja.
3. Játékosság és fegyelem, felelősség és felelőtlenség kombinációja. A felfedezés izgalma, a sokszor elsőre nem összeillő asszociációk összekötése egyfajta játékosságot igényel, ami egyes kreatív egyének viselkedésének könnyedségében is megnyilvánulhat. Ugyanakkor az ötletek kidolgozása, tesztelése, kivitelezése kemény munkával jár, amihez hatalmas önfegyelem szükséges.
4. A kreatív egyéniségre gyakran a képzelet és fantázia, valamint a realitás, földhözragadtság kettőssége jellemző. Ahhoz, hogy valami újat, akár a jelenleg érvényes szabályokat és törvényszerűségeket, szokásokat meghaladó alkotást tudjon valaki létrehozni, sokszor képesnek kell lennie az ismert valóságtól elrugaszkodni. Ugyanakkor az igazi újítók esetében ekkor is jelen van a realitás követelményeinek való megfelelés, hiszen sokszor bebizonyosodik, hogy elgondolásaik igazak, a valóságban gyökereznek, csak addig nem kerültek felismerésre.
5. A kreatív személyekaz extravertált-introvertált dimenzió mindkét pólusát magukban hordozzák. Míg a legtöbb személy esetében az extraverzió-introverzió az egyik legstabilabb személyiségvonást jelenti, Csíkszentmihályi szerint a mintájában szereplő kreatív személyekre mindkét véglet jellemző. A szakértői körökhöz való hozzáférés, az alkotótársak inspiráló és kritikus megfigyelései nélkül a kreatív folyamat megakad, éppen ezért még az egyébként befelé forduló személyeknek is szüksége van időnként az intenzív társas interakciókra.
Pablo Picasso, Robert Capa fotója
6. Szerénység és büszkeség együttese: a kreatív személyek sokak várakozásával szemben szerények, nem fennhéjázóak vagy nagyképűek. Tisztában vannak azzal, hogy „óriások vállán állnak”, éppen hatalmas ismeretanyagukból fakadóan tudják, hogy teljesítményük egy nagy egészhez való kisebb hozzájárulás, mely mások teljesítménye nélkül nem jöhetett volna létre. Emellett az is világos számukra, hogy egyéni teljesítményükben a szerencsének is nagy szerepe van (jókor lenni jó helyen). Bár fontosak számukra korábbi eredményeik, a jövőre koncentrálnak, és ez jobban leköti őket a dicső múlton való rágódásnál. Emellett tisztában vannak eredményeik jelentőségével, azzal, hogy ez kiemeli őket a szürke átlagemberek tömegéből, és ez magabiztossággal és egyfajta büszkeséggel tölti el őket.
7. Pszichológiai androgínia: „a személynek arra a képességére utal, hogy nemtől függetlenül egyszerre tud agresszív és gondoskodó, érzékeny és rideg, domináns és szubmisszív lenni” (78. oldal). A kreatív fiatalok maszkulinitás/feminitás kérdőíven az átlagostól eltérő eredményt adnak: a fiúk feminimebbek, a lányok dominánsabbak. A kreatívabb személyek gazdagabb válaszrepertoárral rendelkeznek, mert a másik nemre jellemző egyes tulajdonságokat is birtokolják, miközben hűek maradnak saját biológiai nemükhöz is.
8. Tekintélytisztelet és lázadás: a rendszerelméletből következik, hogy a nagybetűs kreativitás feltétele az adott tartományban való alapos elmélyülés, a szabályrendszer tisztelete, a tekintélyek elfogadása, tehát egyfajta tekintélytisztelet és konzervativizmus. Ugyanakkor ahhoz, hogy valaki megújítsa saját területét, képesnek kell lenni lázadni a rendszer ellen, és felülírni a konvenciókat.
9. A munka szenvedélyes szeretete és objektivitás. A feladatokhoz, munkához való erőteljes kötődés az, ami miatt a nehézségekben is kitart valaki az általa választott pálya mellett, sőt, élvezi azt. Ugyanakkor feltétlenül szükséges a saját eredmények legalább megközelítőleg objektív vizsgálata, mert csak így lehetséges a kevésbé jó gondolatok, művek szelektálása.
10. Szenvedés és öröm kettőse. A kreatív személyek fokozott nyitottsága és érzékenysége sebezhetőbbé teszi őket a negatív eseményekkel szemben. Különösen a terméketlenség, az el nem ismertség, egy mű nem a várakozásoknak megfelelő fogadtatása érintheti érzékenyen ezeket a személyeket. Ugyanakkor az alkotás folyamata, vagy a sikeres alkotások felett érzett öröm is jelentős.
Csíkszentmihályi szerint a fenti 10 ellentétpár írja le legjobban az úgynevezett nagybetűvel írandó kreatív személyeket. Ha nem is leszünk Mozartok, Hiromik, Zeiss Évák, dolgozhatunk azon, hogy a hétköznapjainkban kreatívabbá váljunk, például a komplexitásra való törekvés által.
Szerző: Jantek Gyöngyvér, pszichológus
Forrás: Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás - A Flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája (2009), Akadémiai Kiadó, Budapest
További írások és a képzőművészet aktuális hírei a Facebook GalleryPsziché oldalán
