Háttértároló
2018. március 31. írta: zsu zsu

Háttértároló

 

photographs-1209751_340.jpg

 

Egy olyan egyszerű érzelemregulációs gyakorlatot szeretnék bemutatni, ami hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy a napi gondok mellett, akár komolyabb stresszhelyzetben is képesek legyünk átmenetileg megnyugodni és ezáltal tehermentesíteni egy rövid időre a szervezetünket a stresszhatásoktól.

A gyakorlat során létrehozunk képzeletben egy "konténert", modernebb szóhasználattal élve egy olyan háttértárolót, ahová átmenetileg elhelyezhetjük a bennünket aktuálisan zavaró gondolatokat, érzéseket. A "konténer" lehet bármilyen tárolásra alkalmas eszköz: láda, széf, bőrönd, szekrény, stb.

Nem csak elhelyezzük, hanem képzeletben be is zárjuk a tároló ajtaját.

1. lépés

„Képzeljen el egy konténert (ládát, széfet, stb), ahová betehet mindent, ami ebben a pillanatban zavarja…figyelje meg a láda formáját, anyagát, színét, zárószerkezetét…Különösen a zárószerkezetre figyeljen, hogy jól el tudja képzelni, hogyan nyitja ki és csukja be a tárolót."

 

montazs_2.png

2. lépés

"Ha minden részletében jól látja, akkor nyissa ki a konténert…. Tegyen bele mindent, ami ebben a pillanatban zavarja…Lehet ez egy emlék, ami a múltból ered, vagy a jelen egy eseménye…esetleg a jövővel kapcsolatos zavaró gondolat…egy érzelem vagy egy testi érzés…Ne vesztegessen időt egyikre sem, ne elemezzen…Minden erőfeszítés nélkül csak figyelje meg, ami zavaró és tegye bele a ládába…hogy aztán teljes figyelmét a jelen pillanat biztonságérzetére tudja összpontosítani….Ha ez megvan, zárja le a tartályt…."

3. lépés

"...És most figyelje meg, érezze, hogy milyen a testében biztonságban lenni….milyen érzések társulnak a testében ehhez az egyszerű jelen-léthez…(Ha valami zavaró bukkan elő, nyissa ki a ládát, tegye bele, majd zárja be.)..Ezek az egyszerű érzések lehetnek például… a lélegzés…a fotel karfáján a karja….a szívdobogás….És most engedje, hogy egy kulcsszó jöjjön felszínre, ami összefoglalja ezt az élményt…a biztonságos jóllét állapot érzését.”

A kulcsszó felidézése, mint "horgony", segíthet abban, hogy a test emlékezzen az ellazult állapotra és ezáltal a későbbiekben könnyebben létrehozhassuk azt. (Erről bővebben itt.)

Alkalmazás gyerekeknél

Akár már óvodás- vagy kisiskoláskorban is megtaníthatjuk egy gyereknek, hogy ha valami bántja (rossz álom, félelem, stb.), azt rajzolja vagy írja le és tegye bele egy "gondűző", "gondtároló" dobozkába vagy egy "gondevő" játékfigurába. Ilyen kis plüssfigurák kaphatók nálunk is, a lényegük, hogy zsákocska formájuk alkalmassá teszi őket apró dolgok tárolására. Természetesen a lényeg az, hogy a szülő beszélgessen a gyerekkel ezekről a gondokról, nehezen viselhető érzésekről, mert valójában ez számít. A"gondűzőbe, gondevőbe" tétel egy kis szertartás, ami - mivel konkrét cselekvés - közelebb áll a kisgyerek gondolkodási szintjéhez (konkrét műveleti gondolkodás), mint ha csak gondolatban, absztrakt formában játszódna le a folyamat.

18337458_1424518307570627_1215854190_n.jpg

"Gondtároló" dobozka

sorgen_fesser1.jpg

 

"Gondevő" figura

 

TIPP

Egy gondtároló doboz jó szolgálatot tehet a párkapcsolatban vagy a családban is. Nem mindig jut idő a hétköznapi rutin, rohanás során arra, hogy megbeszéljük mindazt, amin megakadtunk, ami nem tetszett igazán valamelyik családtag reagálásában, viselkedésében. (Sőt, nem is igazán jó, ha idegesen, rohanás közben tesszük szóvá azt, ami zavar, mert szinte garantált a sértődés, veszekedés.) Ilyenkor egy kis papírra felírva és az erre a célra kijelölt dobozba téve a problémát (vagy telefonos jegyzetként rögzítve), a hétvégén egy nyugodt időszakban elővehetjük és átbeszélhetjük, hogy mi is zavart bennünket. Nem az a cél, hogy veszekedést gerjesszünk, sokkal inkább az, hogy ne kerüljön a szőnyeg alá semmi fontos dolog. Az is lehet, hogy amikor a hétvégén előkerül a "cetli", már nem érezzük lényegesnek a problémát, mert közben rájöttünk, hogy tudunk másképp reagálni, megértettük a kiváltó okot, stb. Ennek elismerése inkább erősíti a szövetséget.

Fontos, hogy a kommunikációnkban ne a másik hibáztatása jelenjen meg, hanem inkább annak kifejezése, hogy számunkra mi okozott feszültséget ("én-kommunikáció"). Tehát nem "bűnlajstrom" készítéséről van szó! Ha magamról, a bennem keletkező érzésekről, gondolatokról beszélek, elkerülve a másik fél hibáztatását, jó kiindulási alapot teremthetek egy konstruktív vitához, a nehézségek kreatív megoldásához.

Elméleti háttérről bővebben itt: 

van der Hart, O. (2012):The use of imagery in phase 1 treatment of clients with complex dissociative disorders, Eur J Psychotraumatol. 2012; 3:402/ejpt.v3i0.8458.

A blogbejegyzéshez felhasználtam Dr. Biró Erzsébet „Ahol még nincs szó” workshopján készített jegyzeteimet, Budapest, 2017.

 

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

pszichológus

További írások és a képzőművészet aktuális hírei a Facebook GalleryPsziché oldalán

 

Kapcsolódó írások:

Fény az alagútban

Öt művészetterápiás technika, amivel csökkenthető a stressz

A bejegyzés trackback címe:

https://gallerypsziche.blog.hu/api/trackback/id/tr3213789324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása