Fény az alagútban
2016. április 01. írta: zsu zsu

Fény az alagútban

Művészetterápia és önszabályozás

A művészetterápiák – képzőművészet, zene, tánc/mozgás, dráma, kreatív írás – támogatják az önszabályozási (szelf-regulációs) folyamatokat, fontos segítséget jelenthetnek a stressz okozta problémák vagy a poszttraumatikus állapok rendeződésében, a felépülésben. Ez az írás arról szól, hogy milyen módon fejtik ki hatásukat.

anett-inspiracio.JPG

Hogyan fejtik ki a hatásukat?

 

  • Többcsatornás összehangolódás

Alapvetően minden terápiás kapcsolatban létrejön egyfajta kölcsönös ráhangolódás a másikra (kétszemélyes kapcsolat esetén) vagy másokra (csoport esetén).

A szenzoros ingerekre épülő művészetterápiák különösképpen erősítik, támogatják a ráhangolódás nonverbális csatornáit. Mivel a keletkező érzésre (érzelmek, testérzések) koncentrálnak elsősorban, azoknak az ősibb agyterületeknek a működését is intenzíven serkentik, amelyek az érzelmekkel, testi funkciókkal állnak szoros kapcsolatban (amygdala, hyppocampus, egyéb agykéreg alatti területek). Ezek az áreák szerepet játszanak a stresszreakciókban, a szervezet vegetatív, endokrin szabályozásában. A művészetterápia útján a traumákhoz, megterhelő élethelyzetekhez kapcsolódó érzések és emlékek közvetlenebbül elérhetők és kifejezhetők, mint szavakkal. Magyarán szólva önmagunkra is mélyebben, intenzívebben ráhangolódhatunk, mintha csak beszélgetnénk. Ráadásul a terapeutával való kapcsolat, összehangolódás is több csatornán zajlik, mivel az alkotó folyamatban ő is aktív részt vállal: vizuális, auditív, taktilis (érintés) interakciókon keresztül is kommunikál, nemcsak szavakkal.

  • Tükör (modell-) tanulás

Az idegrendszerünk tükör-neuronjai teszik lehetővé, hogy másokat utánozva elsajátítsunk bizonyos gesztusokat, mozdulatokat, átvegyünk speciális érzéseket. A művészetterápiában a terapeutának (és a csoporttagoknak) egyfajta modell-szerepük is van. A terapeuta – különösen a mozgásterápiákban - bemutathat olyan mozdulatokat, amelyek speciálisan segítenek egy-egy érzelem átélésében, kifejezésében. De ugyanígy, például a képzőművészetet alkalmazó terápiákban is vannak ún. „hívóképek”, szimbólumok, technikák, amelyeket „eltanulva” a terapeutától tovább vihetünk és bármikor hasznosíthatunk saját érzelmi állapotaink regulációjához.

Például nagyon érdekes érzéseket válthat ki az akvarell papírra festés (a víz másképp „működik” rajta, mint egyéb papírokon), vagy az agyagozás élménye. Ugyanígy az aktuális érzelmi állapotot kifejező mandalakészítés megtanulása is speciális hatású lehet.

pottery-166798_640.jpg

 

  • Földelés

A földelés különösen akkor nagyon fontos, ha valakit a folyamatosan ható negatív gondolatai, érzései vagy testi tünetei ellenállhatatlanul „sodornak”, azaz képtelen abbahagyni a rágódást, a folytonos szorongást, önmaga, testi funkciói folyamatos figyelését, stb. Ilyen esetben azok a technikák, amelyek átmenetileg fókuszt nyújtanak, s ezáltal segítenek kikapcsolni az ördögi kört, szó szerint elsősegélyt jelentenek. Így működik például, ha a figyelmet egy képzőművészeti alkotás készítésére, vagy egy mozdulatsor (tánc) kivitelezésére fordítjuk. Azon túl, hogy képesek szüneteltetni a stresszreakciót, a feldolgozást is előrevihetik.

Példaként említeném a mostanában népszerűvé vált felnőtt színezőkönyveket, hiszen a színezgetés koncentrációt igényel, s ezáltal átmenetileg eltereli a figyelmet a stresszelő érzésről. De ugyanezt a célt szolgálhatja a firkálgatás is, ráadásul, ha tudatosan csináljuk, például „zentangle” technikával, igazán szép műalkotások is születhetnek.

m16163d110814755212ad430c2768815dc.jpg

 

  • Lehorgonyzás

Hasonlóan hat a földeléshez, de annyiban több, hogy a megnyugtató ingert – mint egy horgonyt - összekapcsoljuk a keletkező nyugalom-érzéssel, annak testi-lelki vetületeivel,  kialakítva egy rövid kis rituálét a magunk (vagy egy csoport) számára. A többszöri ismétlés során a „horgony” kiváltó ingerként beindítja a megnyugvás fiziológiai (testi, érzelmi) folyamatait. A rituálé része lehet egy elképzelt kép, egy kedves tárgy, zene, valamilyen hang vagy mozdulat. Ha begyakoroljuk, valódi segítségül szolgálhat, amikor a zavaró érzések ránk törnek. Ilyen például a biztonságos hely technika is, de számos más egyénre szabott gyakorlat kialakítható. Például bizonyos zeneszámok hallgatása vagy adott légző-, relaxációs gyakorlatok elvégzése ugyanilyen hatású.

yoga-263679_640.jpg

 

Felhasznált irodalom: Malchiodi, C. (2016). Expressive arts therapy and self-regulation. Retrieved at Psychology Today at https://www.psychologytoday.com/blog/arts-and-health/201603/expressive-a...

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

pszichológus

További írások és a képzőművészet aktuális hírei a Facebook GalleryPsziché oldalán

 

A témához kapcsolódó cikkek:

5 remek művészetterápiás technika

Stresszkezelés és művészet

Találj egy helyet, ahol biztonságban érzed magad!

 

Pszichológiai témájú olvasnivalók a Lelkizónán

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gallerypsziche.blog.hu/api/trackback/id/tr658550716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.