Érzelem és értelem – mit mutat a mérleg?
2020. július 02. írta: zsu zsu

Érzelem és értelem – mit mutat a mérleg?

Miért fontos az érzelmeink szabályozása?

 tic-tac-toe-1777857_1920.jpg

Örökké aktuális téma. A címben feltett kérdésre mindannyian tudjuk a választ: legjobb, ha értelmünk és érzelmeink egyensúlyban, jól működő kapcsolatban vannak. Azaz szorongáskeltő, érzelmileg megterhelő helyzetekben is képesek maradunk a saját értékrendünk szerinti gondolkodásra és cselekvésre.

Mi szükséges ehhez?

Természetesen egyrészt saját értékrend (szilárd identitás), másrészt érzelmi stabilitás. De vajon tudjuk-e, hogy ez a kettő milyen szorosan összefügg?

A személyes autonómiánk (önállóvá, „önjáróvá” fejlődésünk) alapozza meg identitásunkat, azt hogy mennyire gondoljuk magunkat önálló véleménnyel és döntési képességgel bíró személynek – felnőttnek, érettnek. Szakkifejezéssel élve: hol tartunk a szelfdifferenciálódás folyamatában. Minél differenciáltabb a szelfünk*, annál inkább vagyunk képesek egyensúlyt teremteni az érzelmeink és a gondolkodásunk között, azaz annál kevesebb élethelyzet jelent szorongást. Könnyebben megőrizzük a nyugalmunkat, a döntéseinket pedig nem pusztán reflexesen, hirtelen, egy érzelem által vezérelve hozzuk meg. Nem vagyunk könnyen kibillenthetők mások érzelmi nyomása alatt állva sem.

Hogyan válik differenciálttá a szelfünk?

Természetesen minden a családban kezdődik. Murray Bowen amerikai terapeuta és kutató, a családterápiás elméletek egyik megalapozója, már az 1950-es évektől vizsgálta a viselkedészavaros tüneteket mutató gyerekek családjának működését, kommunikációs sajátosságait. Azt figyelte meg, hogy a gyerekek tünetei mögött legtöbbször a szülők problémás kapcsolata áll, s ez összefügg azzal, hogy mennyire képes a családi rendszer egyensúlyt teremteni az egyéni függetlenség és a családi összetartozás között. Minél nagyobb a fúzió, az összeolvadottság a családtagok között, annál kisebb az egyének autonómiája, szabad mozgástere, s az ilyen érzelmileg túlfűtött családban a gyereknek igen nehéz önálló identitást kialakítania, majd felnőve érzelmileg leválnia a családról. A személyes autonómia csökkenése krónikus szorongást okoz, s ez képezi a tünetek alapját. A család működési mintázata transzgenerációsan átadódik, így aztán generációkon át jelentkezhetnek ugyanazok a pszichés nehézségek.

t-4765017_1920.jpg

Lehet változtatni?

Az elkülönülés, differenciálódás folyamata egész életünkön át tart, tehát lehetőségünk van a változtatásra, a nagyobb mértékű egyensúly létrehozására, s ezáltal egy stabilabb érzelmi-kapcsolati élet kialakítására. Bowen a szelf differenciáltságát egy intervallum mentén képzelte el, 0-100 pont között. Az elkülönülés alacsonyabb fokán álló személyek életét a körülöttük lévők érzései irányítják. Identitásuk valójában mások értékrendje, elvárásai alapján áll össze, ún. „mintha-szelffel” rendelkeznek. Nagyon fontos számukra, hogy mások elfogadják őket, ezért gyakran elnyomják, feláldozzák saját szükségleteiket, késztetéseiket, gyakran mondanak igent olyan helyzetekre és vállalásokra, amelyek túlterhelik őket. Általában igaz, hogy minél alacsonyabb a szelf differenciáltsága, annál nagyobb arányú az érzelem- és indulatvezérelt cselekvések aránya, illetve a különböző élethelyzetekben az érzelmek általi elárasztottság megélése.

A differenciálódás magasabb fokán állók énje szilárdabb, sokkal kevésbé befolyásolható a mások elvárásai, rosszallása, vagy pl. anyagi javak és kényszer hatására. Intenzív érzelmi nyomás alatt is képesek megőrizni a nyugalmukat és használni intellektuális képességeiket. Egyszerűbben szólva, a stressztűrő képességük is magas. Emiatt nagyobb eséllyel és kevesebb szorongás megélésével viszik végbe a terveiket, jutnak el A-ból a B-be.

Mit tehetünk érzelmi önállóságunk fejlesztéséért?

A változás egészen kis lépésekkel kezdődik.

Először is tanuljuk meg kezelni a szorongásunkat, ami azt jelenti első lépésben, hogy vegyük észre, „legyünk együtt vele”  = toleráljuk, nézzük meg, mire késztetne. Menekülésre? Támadásra?

Fogadjuk el, hogy a helyzet, amit átélünk, bizonytalanságot kelt bennünk. Nem kell azonnal „megoldani” mindent. Adjunk magunknak időt, a kapkodás vagy reflexes cselekvések helyett tegyünk valamit azért, hogy jobban legyünk. Igen, valami olyasmit, amitől megnyugszunk. Sétáljunk, hallgassunk meg egy jó zenét, igyunk egy teát, vagy írjuk le, amit érzünk, stb. De lehetőleg ne csináljunk olyasmit, ami árt nekünk (káros szokások) vagy másoknak! Ha megnyugodtunk, mindjárt másképp fogjuk látni a helyzetet.

Tanuljunk meg jól gondoskodni magunkról. Keressünk olyan társaságot, barátokat, akik hisznek bennünk, bíztatnak, s ha ilyen még nincs, bátorítsuk, értékeljük saját magunkat! Ne gondoljuk, hogy ez önzés. Nem az a cél, hogy csak önmagunkra gondoljunk, hanem az, hogy magunkra IS! Merjünk végre arra is figyelni, hogy milyen késztetések élnek bennünk, s kezdjük el megteremteni azt a valóságot, amire vágyunk. Azokkal együtt, akikkel kölcsönösen megélhető öröm vagy bánat, akikkel önmagunk lehetünk.

Utolsó gondolatként: az érzelmek szabályozása tanulható, számos ügyes módszer létezik, amelyeket akár egyedül is gyakorolhatunk. Nyilván jobb és célravezetőbb egy „trénerrel”, tapasztalt szakemberrel elkezdeni a munkát.

Ebben a blogban is olvashatunk néhány technikát Stabilizációs gyakorlatok címszó alatt.

steps-1081909_1280.jpg

*szelf: önvalónk, ami én vagyok, teljes mivoltomban. Az önkép, vagy szelf-identitás az önmagunkról szerzett tudás és önmagunk megértésének összegzése.

A most olvasott íráshoz felhasználtam a következő tudományos cikket és annak hivatkozásait:

Nistor M., Papp G., Martos P., & Molnár P. (2013). Az érzelmi leválás kérdőív magyar változatának (DSI-H) pszichometriai jellemzői. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(3), 533-554.

Ajánlom továbbá a Lelkizónán korábban írt bejegyzésemet: Te tudsz bánni az érzelmeiddel?

 

Dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

pszichológus

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gallerypsziche.blog.hu/api/trackback/id/tr6415978796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása