A Lazarus taxon olyan élőlények gyűjtőneve, akikről azt hihetnénk, hogy kihaltak, mert a földtörténet bizonyos időszakában egyszerűen nem lelni nyomukat, majd valamikor később újra előkerülnek. Feltámadnak, mint Lázárral történt Jézus szavára.

A Képíró utcai Kisterem galériában Fodor János alkotásai között sétálgatva ugyanígy tanúi lehetünk egykor volt, valamilyen célt szolgált tárgyak újraéledésének, új értelmezésének.

A közlekedési táblából szék lesz, a karácsonyi girlandból lámpa. Vasarely zebráit vélnénk felismerni egy képen, pedig csak csíkos fánkok. Ilyen és hasonlóan játékos, rendkívül kreatív tárgyak, használati eszközök, meglepő asszociációkat hordozó alkotások töltik meg a szoba méretű galériát és táplálják jókedvvel, energiával a nézelődőt.

Ma, amikor mindenki jóformán csak a gondjairól, bajairól beszél, a fejünk kóvályog a megoldandó problémáktól, egyik stresszforrás a másikat éri, igazi kincs egy ilyen kisteremnyi öröm és játékosság. „Lazíts!”- üzeni nekem a szelektív lapát és a megvastagított tenyérvonalakkal ellátott munkáskesztyű.

S van még egy fontos üzenete:  nézőpontváltásra inspirál. A papírzsebkendős doboz mintázatára és formájára igazából csak akkor eszmélünk, ha más funkcióban, például asztalként találkozunk vele. Minden új értelmet nyer, ha valamit módosítunk a megszokott látásmódon, azaz, ha megtörjük a szokás erejét.  Az idegrendszer a változásra orientációs reakcióval, azaz fokozott éberséggel és megnövekedett érzékenységgel reagál. Ilyenkor a szervezet befogadóképessége hirtelen megnő.  „Ébresztő! Vedd észre ami van, kapcsolj ki a zombi-üzemmódból!”

S ha a régi recept így szólt: „szívbajok ellen, kisasszony szedjen tangót…”, akkor most mondhatnám ezt is: „ha rosszkedve lenne, menjen a Kisterembe…” Kiváló stresszcsökkentő, regeneráló, energetizáló kirándulás. 2015. október 16-ig megtekinthető.

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

pszichológus