A művészetterápiák – képzőművészet, zene, tánc/mozgás, dráma, kreatív írás – támogatják az önszabályozási (szelf-regulációs) folyamatokat, fontos segítséget jelenthetnek a stressz okozta problémák vagy a poszttraumatikus állapok rendeződésében, a felépülésben. Ez az írás arról szól, hogy milyen módon fejtik ki hatásukat.

Hogyan fejtik ki a hatásukat?

• Többcsatornás összehangolódás

Alapvetően minden terápiás kapcsolatban létrejön egyfajta kölcsönös ráhangolódás a másikra (kétszemélyes kapcsolat esetén) vagy másokra (csoport esetén).

A szenzoros ingerekre épülő művészetterápiák különösképpen erősítik, támogatják a ráhangolódás nonverbális csatornáit. Mivel a keletkező érzésre (érzelmek, testérzések) koncentrálnak elsősorban, azoknak az ősibb agyterületeknek a működését is intenzíven serkentik, amelyek az érzelmekkel, testi funkciókkal állnak szoros kapcsolatban (amygdala, hyppocampus, egyéb agykéreg alatti területek). Ezek az áreák szerepet játszanak a stresszreakciókban, a szervezet vegetatív, endokrin szabályozásában. A művészetterápia útján a traumákhoz, megterhelő élethelyzetekhez kapcsolódó érzések és emlékek közvetlenebbül elérhetők és kifejezhetők, mint szavakkal. Magyarán szólva önmagunkra is mélyebben, intenzívebben ráhangolódhatunk, mintha csak beszélgetnénk, beszélnénk az élményről. Ráadásul a terapeutával való kapcsolat, összehangolódás is több csatornán zajlik, mivel az alkotó folyamatban ő is aktív részt vállal: vizuális, auditív, taktilis (érintés) interakciókon keresztül is kommunikál, nemcsak szavakkal.

• Tükör (modell-) tanulás

Az idegrendszerünk tükör-neuronjai teszik lehetővé, hogy másokat utánozva elsajátítsunk bizonyos gesztusokat, mozdulatokat, átvegyünk speciális érzéseket. A művészetterápiában a terapeutának (és a csoporttagoknak) egyfajta modell-szerepük is van. A terapeuta – különösen a mozgásterápiákban - bemutathat olyan mozdulatokat, amelyek speciálisan segítenek egy-egy érzelem átélésében, kifejezésében. De ugyanígy, például a képzőművészetet alkalmazó terápiákban is vannak ún. „hívóképek”, szimbólumok, technikák, amelyeket „eltanulva” a terapeutától "elvihetünk magunkkal" és bármikor hasznosíthatunk saját érzelmi állapotaink regulációjához.

Például nagyon érdekes érzéseket válthat ki az akvarell-papírra festés (a víz másképp „működik” rajta, mint egyéb papírokon), vagy az agyagozás élménye. Ugyanígy az aktuális érzelmi állapot kifejezésére alkalmas mandalakészítés elsajátítása is.

• Földelés

A földelés különösen akkor nagyon fontos, ha valakit a folyamatosan ható negatív gondolatai, érzései vagy testi tünetei ellenállhatatlanul „sodornak”, azaz képtelen abbahagyni a rágódást, a folytonos szorongást, önmaga, testi funkciói folyamatos figyelését, stb. Ilyen esetben azok a technikák, amelyek átmenetileg fókuszt nyújtanak, s ezáltal segítenek kikapcsolni az ördögi kört, szó szerint elsősegélyt jelentenek. Így működik például, ha a figyelmet egy képzőművészeti alkotás készítésére, vagy egy mozdulatsor (tánc) kivitelezésére fordítjuk. Azon túl, hogy képesek szüneteltetni a stresszreakciót, a feldolgozást is előrevihetik.

Példaként említeném a mostanában népszerűvé vált felnőtt színezőkönyveket, hiszen a színezgetés koncentrációt igényel, s ezáltal átmenetileg eltereli a figyelmet a stresszelő érzésről. De ugyanezt a célt szolgálhatja a firkálgatás is, ráadásul, ha tudatosan csináljuk, például „zentangle” technikával, igazán szép műalkotások is születhetnek.

• Lehorgonyzás

Hasonlóan hat a földeléshez, de annyiban több, hogy a megnyugtató ingert – mint egy horgonyt - összekapcsoljuk a keletkező nyugalom-érzéssel, annak testi-lelki vetületeivel,  kialakítva egy rövid kis rituálét a magunk (vagy egy csoport) számára. A többszöri ismétlés során a „horgony” kiváltó ingerként beindítja a megnyugvás fiziológiai (testi, érzelmi) folyamatait. A rituálé része lehet egy elképzelt kép, egy kedves tárgy, zenemű részlete, valamilyen hang vagy mozdulat. Ha begyakoroljuk, valódi segítségül szolgálhat, amikor a zavaró érzések ránk törnek. Így működik például a biztonságos hely technika is, de számos más egyénre szabott gyakorlat kialakítható. Például bizonyos zeneszámok hallgatása vagy adott légző-, relaxációs gyakorlatok elvégzése ugyanilyen hatású.

Felhasznált irodalom: Malchiodi, C. (2016). Expressive arts therapy and self-regulation. Retrieved at Psychology Today at https://www.psychologytoday.com/blog/arts-and-health/201603/expressive-a.... 

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna

pszichológus

További írások és a képzőművészet aktuális hírei a Facebook GalleryPsziché oldalán

A témához kapcsolódó cikkek:

5 remek művészetterápiás technika

Stresszkezelés és művészet

Találj egy helyet, ahol biztonságban érzed magad!

Pszichológiai témájú olvasnivalók a Lelkizónán